Édesvíz

Málta egyik legnagyobb hiányossága, hogy nincsenek állandó természetes felszíni és felszín alatti vizei. “Folyói” és “tavai” (Chadwick Lakes) nagyrészt már az esők után egy nappal szárazak, de ahol az agyagos kőzet meg is tud tartani némi vizet, a felszínre törve az is viszonylag hamar elapad. Az esővíz tárolása pedig a mai napig nem megoldott, gyakorlatilag az utcákon hömpölyögve, árvízként folyik le a tengerbe – ráadásul útközben hatalmas károkat tud okozni!

Ezért Máltán az ivóvizet is “gyártani” kell: a fordított ozmózis elvén alapuló berendezések a tengervíz sótlanításával állítják elő (3 ilyen van: Għar Lapsi, Ċirkewwa és Pembroke). Ez azonban drága. Arról nem beszélve, hogy – főként a külföldiek számára – az ízén érződik, valami “nincs rendben”. A legtöbb turista akár 2,5-3 eurót is ad egy üveg ivóvízért, pedig a csapvíz gyakorlatilag mindenhol iható.

Għajn il-Kbir, Fontana, Għawdex

Għajn il-Kbir, a Nagy Kút Fontanában. Régen ilyen kutakból hordták a vizet

Persze ez soha nem fog megváltozni, mert Málta szigetei előbb merülnek el a tengerben, mint hogy állandó vízfolyások jöjjenek létre rajtuk. Ha valódi édesvizet akarnak inni, meg kell oldani az esővíz felfogását és tárolását. Addig meg marad a tenger meg az import ivóvíz.

Reklámok

És ti mit gondoltok?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s