Dun Ġorġ Preca

A máltaiak sorában másodikként úgy gondoltam helyesnek, hogy Málta egyetlen szentjéről írjak. Bár a kereszténység a hagyomány szerint Szent Pál apostol itteni tartózkodása óta folyamatosan jelen van a szigeteken, a XX. századig kellett várni az első máltai szentre. Ennek oka véleményem szerint nem az, hogy nem születtek nagy emberek, hanem hogy a vidékies népességből sosem tűnt ki igazán senki az egyház szemében.

Dun Ġorġ 1880-ban született Vallettában, majd Ħamrunban nőtt fel. Pappá szentelése (1906) után szinte azonnal tenni akart az elhanyagolt hitoktatásért, ezért egy termet bérelt és tanítani kezdte a fiatalokat. A kezdeti nehézségek évtizede után 1916-ban az egyház támogatásával már szervezett formában indította újra a Museumnak becézett társaság tevékenységét, 1917-ben pedig karmelita szerzetes lett. 1932-ben az egyház hosszú távra is jóváhagyta a mozgalmat Societas Doctrinae Christianae (Keresztény Tanítás Társasága, SDC) néven, egyik első követője, Ewġenju Borġ vezetésével.1952-ben Ausztráliában létrejött az első külföldi csoport, ma Máltán kívül hét országban van jelen.

Dun Ġorġ 1962-ben halt meg Santa Venerában, 1975-ben Mikiel Gonzi érsek kezdeményezte a szentté avatását. Boldoggá avatására 2001-ben került sor Florianában (II. János Pál pápa), 2007-ben pedig XVI. Benedek pápa az első máltai szentté avatta.

Ħamrun plébániatemploma

Ħamrun plébániatemploma

Preca Szent György (a hivatalos magyar nyelvű formula szerint) legnagyobb jelentősége számomra az, hogy Európa legrégebbi – több-kevésbé – folytonos keresztény egyházából valakinek az életszentségét hivatalosan is kijelentette a katolikus egyház, megerősítve – és bár csúnya szó, de úgy érzem, elismerve – ezzel az Európa többi részéhez képest mélyen vallásos és elkötelezett máltaiakat. Nála alkalmasabbat erre nehéz lett volna találni, aki annyira szívén viselte a fiatalok tanítását, hogy egész életét feltette erre, és létrehozott egy, a helyi viszonyokhoz képest hatalmas szervezetet (Máltán több mint száz közösségük van, nem beszélve a külföldi csoportokról). Külső szemmel nézve jelentősége az, hogy ez az első – és talán máig az egyetlen – máltai alapítású szervezet, amely az országon kívül is tevékenykedik.
Dun Ġorġ személyéhez kötődik még egy érdekesség számomra: ő írta 1957-ben a Rózsafűzér imádsághoz azt az öt titkot, amelyeket II. János Pál pápa a Világosság titkai néven az egész egyház számára bevezetett.

Ma is nagy tisztelet övezi, függetlenül attól, kapcsolódik-e valaki a Museumhoz, vagy egyáltalán vallásos-e. Ugyanis az ő személyén keresztül jelezte a világ és az egyház, hogy több ezer év után végre nem csak katonai szempontok miatt figyelt fel Máltára.

Reklámok

És ti mit gondoltok?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s