Rómaiak Máltán

Róma a második pun háború elején, Kr. e. 218-ban foglalta el Máltát Karthágótól, bár az első pun háborúban már egyszer kifosztotta. Ez 500 évnyi föníciai/karthágói megszállásnak vetett véget a szigeteken. Melita és Gaulos – ahogy a két szigetet latinul átnevezték – Sicilia provincia egy-egy municipiuma (meghódított város, amelynek lakói polgárjogot kaptak) lettek, 211-től már saját pénzt is verhettek.

Mozaik részlete a Domus Romana múzeumból

Mozaik részlete a Domus Romana múzeumból

A szigetek területének nagy részét szétszórt villák birtokai foglalták el, a két városon kívül (Melita a mai Mdina és Északkelet-Rabat helyén állt, Gaulos pedig a Citadella és Rabat helyén) nem voltak települések. Ilyen villák maradványai találhatók meg Għajn Tuffieħa közelében és Żejtun mellett, valamint Għawdexen Ir-Ramla Il-Ħamra strandja közelében. Ezen kívül egy városi ház maradványai Mdina és Rabat között, amely helyszín ma a Domvs Romana múzeum. További emlékek még: sólepárlók (Salina), kőfejtők (főleg a nyugati parton), pincék (pl. Tarxienben a középső templomban) és kikötők maradványai (Marsa és Marsalforn). Templomai közül egyről tudunk Mdinában, a mai társkatedrális helyén, egyet pedig Cicero említ In Verrem beszédében: “…egy félszigeten áll Junónak egy ősi temploma” illetve “…ó királyi Juno, kinek templomait szövetségeseink – Melita és Samos – szigetein […] megfosztotta ajándékaiktól és díszeiktől;” (Cicero: In Verrem, 2.4.103 és 2.5.184), ez a tudósok feltételezése szerint Tas-Silġ lehet (Marsaxlokk határában), amely már a bronzkor óta szent hely, később Asztarténak, Juno föníciai megfelelőjének temploma volt.

A rabati Domus Romana (római lakóház) múzeum nagyterme a nagy mozaikkal

A rabati Domus Romana (római lakóház) múzeum nagyterme a nagy mozaikkal

Róma megjelenésével tehát Málta végre megjelent az emberi történelemben. Ettől kezdve írásos beszámolók szólnak róla. Meglepő módon viszont továbbra is hangsúlyozzák, hogy a lakói föníciaiak:

„Az első [sziget] Melita, 800 furlongnyira (160 km) Szürakuszaitól, nagyon jó kikötőkkel ellátva; és lakói nagyon gazdagok; hisz tele van a legkülönbözőbb kézművesekkel, akik között a legfinomabb vásznak szövői vannak. Házaik lenyűgözőek és gyönyörűek, méltóságteljes cserepekkel fedve, fehér vakolattal borítva. Lakói egy föníciai kolóniához tartoznak, akik egészen a nyugati óceánig kereskednek, s e szigeten tágas kikötői, és a tengeri kereskedelemben előnyös fekvése miatt telepedtek meg; és e hely előnyei miatt lakói most ismertek jómódukról és kereskedelmükről.

A következő Gaulos, több biztonságos kikötőjével, amelyet a föníciaiak népesítettek be elsőként.” (Diodórosz: Bibliotékhé)

Még az Apostolok Cselekedetei is βάρβαροι-ként (bárbaroi) emlegeti a helyieket (ApCsel 28,2.4), ami azt jelenti, hogy nem latinul vagy görögül beszéltek. A legtöbb forrás – amint azt fent is látjuk – gazdagnak mutatja Málta lakóit, akik luxuscikk-gyártással foglalkoznak: “…nyolc férfi vitte egy gyaloghintón, amelyben egy gyönyörű párna volt, melitai gyártású, rózsákkal megtömve.” Nem sokkal korábban említést tesz a szigeten készült női ruhákról és két domborműves ezüst tálról is. (Cicero: In Verrem, 2.5.27, 2.4.103 és 2.4.38) Az ásatásokról tudjuk ezen kívül, hogy olajat és bort termeltek.

Kevés máltait ismerünk név szerint ebből az időből, én kettőről tudok: Diodorus (nem a történetíró), akit Cicero vádja alapján Verres helytartó meglopott, illetve az Apostolok cselekedeteiben említett Ποπλίῳ (Publius), a sziget elöljáróra. A legjelentősebb személyiség Melita történetében mégsem egy máltai volt, hanem Szent Pál apostol, aki 60-ban Rómába tartó hajóutján hajótörést szenvedett Máltán – a hagyomány szerint a Szent Pál-szigetnél (Il-Gżejjer ta’ San Pawl). A Biblia említi, hogy három hónapos tartózkodása alatt gyógyított és térített, bár a helyi hagyomány szerint Rabat mai plébániatemploma alatt, egy mészkőüregben őrizték. Több írás is tanúsítja azonban, hogy Publius nemcsak hogy megtért, hanem végül Athénban mártírhalált halt, a Katolikus Egyház ma szentként tiszteli. A máltaiak mindenesetre ettől az évtől számítják a kereszténység jelenlétét a szigeteken, és valóban már az első évszázadokban szertartások helyszínéül és temetkezési helynek használták azokat a katakombákat, amelyeket Szent Pál katakombák (St. Paul’s Cathacombs) néven ma is meglátogathatunk Rabatban.

A Szent Pál-katakomba bejárata Rabatban

A Szent Pál-katakomba bejárata Rabatban

Róma még négy évszázadig uralta a szigeteket, míg végül 455-ben a vandálok, majd tőlük a keleti gótok foglalták el. Ebből az időből szinte semmilyen emlék nem maradt fenn. 535-ben aztán Flavius Belisarius, I. Justinianus császár hadvezére elfoglalta őket Bizánc számára. Ettől kezdve a keleti kereszténység és a bizánci hatalom rendezkedett be itt, a hagyomány szerint száműzöttek élték le itt életüket. Azonban egyetlen konkrét eseményre sem találtam utalást ebből az időből, a régészeti emlékek is pénzérmékre és falmaradványokra korlátozódnak. Málta római kora végül majdnem 1100 év után, az arab hódítással (870) ért véget.

Mozaik részlete a Domus Romana múzeumból

Mozaik részlete a Domus Romana múzeumból

Domvs Romana Múzeum, Rabat

A múzeum Melita egyetlen fennmaradt lakóházának maradványait tartalmazza, és bemutat Málta más római helyszíneiről származó tárgyi emlékeket is. Az 1920-as években timpanonos-oszlopsoros épületet emeltek a romok fölé, ma ez a múzeum épülete. Sir Temi Zammit vezetésével ebben az időben a ház mögötti út mentén hosszan feltárták a kezdődő épületsort.

Nyitvatartás: 9-17 óráig. Belépő: 6 €, de a Heritage Malta más helyszíneire is érvényes gyűjtőjegyek is kaphatók (http://www.heritagemalta.org). Megközelítés: autóval és autóbusszal is Rabatot kell célba venni, az autóbuszmegállók illetve egy nagy parkoló is a múzeummal szemben találhatók.

Reklámok

És ti mit gondoltok?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s