Szent Pál

Az egyik legnagyobb befolyással bíró nem máltai születésű személyiség az ország történelmében talán meglepő módon egy bibliai személy: Saul, későbbi, keresztény nevén Pál (Paulus), a “népek apostola”. Bár Kr. u. 60-ban mindössze három hónapot töltött a szigeten, hatása máig kitörölhetetlen Máltán.

Pál máltai tartózkodását a Biblia így beszéli el:

A hajótörés. Amikor megvirradt, nem ismerték fel a szárazföldet, de egy öblöt észrevettek. Lapos partja volt, úgy gondolták hát, hogy ha lehetséges, erre futtatják rá a hajót. A vasmacskákat eloldották, és hagyták a tengerbe veszni. Egyszersmind a kormányrudak köteleit is meglazították, aztán felvonták a szél irányában az orrvitorlát, s a part felé igyekeztek. Amikor egy földnyelvhez jutottunk, ráfuttatták a hajót. A hajó orra befúródott, és mozdulatlan maradt, de a hajó fara a nagy hullámveréstől kezdett szétesni. A katonáknak az volt a szándékuk, hogy a foglyokat megölik, nehogy partra úszva elmeneküljenek. De a százados meg akarta menteni Pált, ezért megtiltotta tervük végrehajtását. Elrendelte, hogy először azok ugorjanak ki, akik tudnak úszni, s igyekezzenek kiúszni a partra. A többieket úgy vitték ki deszkákon vagy hajóroncsokon. Így mindenki épségben kijutott a partra.

Málta szigetén. Megmenekülve megtudtuk, hogy a szigetet Máltának hívják. A bennszülöttek igen emberségesen bántak velünk. Tüzet raktak, s a szakadó eső és a hideg elől mindnyájunkat odahívtak. Pál összeszedett egy csomó rőzsét, de amikor a tűzre dobta, a melegtől egy vipera mászott elő, s a kezébe harapott. Amikor a bennszülöttek meglátták, hogy az állat a kezén lóg, így szóltak egymáshoz: „Ez az ember egész biztos gyilkos! Kimenekült ugyan a tengerből, de az igazságosság azonban nem hagyja életben.” Ő azonban lerázta az állatot a tűzbe, és semmi baja nem történt. Várták, hogy felpuffad vagy hirtelen összeesik és meghal. Jó ideig vártak, de mert semmi baja sem esett, megváltoztatták nézetüket, s azt mondták, hogy isten.

Pál máltai működése. Ezen a vidéken feküdtek a sziget első emberének, Publiusznak a birtokai. Házába fogadott minket, és három napig vendégül látott. Publiusz apja láztól és vérhastól gyötörten ágyban feküdt. Pál bement hozzá, imádkozott, rátette kezét és meggyógyította. Erre a többi beteg is odasereglett a szigetről, és gyógyulást talált. Így nagy tiszteletben álltunk, és amikor hajóra szálltunk, elláttak minden szükségessel.

(ApCsel 27,39-28,10)

A Szent Pál-sziget a szoborral

A Szent Pál-sziget a szoborral

A tények

Pál személyéről semmiféle régészeti bizonyíték nem maradt fenn a szigeten. Az azonban bizonyítható, hogy már a következő századoktól éltek keresztények a szigeten, Rabatban ma is megtekinthetők a katakombák, ahol szertartásaikat tartották és temetkeztek. Egyházi források több püspökét is említik, főleg a milánói ediktum és az arab hódítás közti időből:

  • a bibliai Publiust, aki később Athénben térített majd halt vértanúhalált,
  • a khalkedóni zsinaton részt vevő Acaciust (451),
  • a második konstantinápolyi zsinaton (501) részt vevő Constantinust,
  • az 588-ban I. Gergely pápa által leváltott Tucillust és
  • az 599-ben utódául választott Traianust,
  • végül az arab hódítás előtti utolsó püspököt, a görög Manast, akit 870-ben Palermoba hurcoltak, és még egy 878-as beszámoló is említi, hogy itt raboskodik.

Tas-Silġ pogány templomának udvarára keresztény bazilika épült a IV-V. században, San Pawl il-Milqi templomát is nagyjából erre az időre lehet datálni.

A Szent Pál-katakomba bejárata Rabatban

A Szent Pál-katakomba bejárata Rabatban

A hagyomány

A máltaiak a történelem megpróbáltatásai során nem egyszer Pál hagyományára támaszkodva tudták megőrizni keresztény identitásukat. Talán a Biblia szűkszavú összefoglalója miatt, de nem nagyon alakult ki helyekhez kötődő kultusz (talán egyedül a hajótörés állítólagos helyszínéül szolgáló Szent Pál-sziget), inkább maga a kereszténység korai megjelenése és fennmaradása, illetve a Pál személyéhez kötődő helynevek és szokások.

A Biblia leírja, ahogy a hajótörés után partra kerültek, illetve a közjátékot a kígyóval. Ezután elindultak a helytartóhoz, akivel az egyik máltai hagyomány szerint útközben, San Pawl il-Milqinél találkoztak (régészeti nyomok is utalnak rá, hogy itt nagy római villa állt). A bibliai gyógyítás és Publius szimpátiája ellenére a máltai emlékezet a rabati plébániatemplom alatti barlangról tudja, hogy Pált a három hónap alatt ott tartották fogva, tehát ténylegesen rab volt. Ez határozottan ellentmond a Biblia szövegének, annak a lehetőségnek, hogy a sziget jó részét megkeresztelje, bár a római szokások fényében ez sem tűnik teljesen elképzelhetetlennek. A Biblia és a hagyomány szerint azonban Pál szabadon járhatott a szigeten a három hónap alatt, majd a tél elmúltával egy alexandriai gálya vitte tovább Róma felé.

Az għawdexi hagyomány úgy tudja, hogy az alexandriai hajó a mai Marsalforn kikötőjében horgonyzott, és innen indult észak felé.

San Pawl il-Baħar

San Pawl il-Baħar

Megjegyzések a hagyományokhoz

Néhány személyes észrevétel a hagyományokhoz:

  • A hajótörés: a Szent Pál-sziget valóban egy kiugró földnyelv, tehát egy irányíthatatlanul hányódó hajó nekifuthat. Ellenben nincs homokos partja, és főleg viharban elég kevés esélyt látok, hogy egy hajó úgy találja el a szigetet, hogy ne törjön egyből darabokra. Az öböl belseje sokkal alkalmasabb lehetett arra, hogy egy sérült hajót ráfuttassanak.
  • Publius villájának helye. A Szent Pál-öböl és Melita városa (a mai Mdina és Rabat) közti terület volt a máltai római élet egyik központja. A salinai sólepárlóktól a városig villák álltak Burmarrad és Bidnija környékén, valamint a Wardija-gerincen. A helyi viszonylatban termékeny völgy jó eséllyel tetszhetett a sziget urának. Viszont tudomásom szerint semmiféle egykorú írásos utalás nincs sem Publiusra, sem Pálra.
Kilátás Mdina faláról. A jobb fent látható Salinától elnyúló vidék volt a legtermékenyebb a római időszakban

Kilátás Mdina faláról. A jobb fent látható Salinától elnyúló vidék volt a legtermékenyebb a római időszakban

  • A barlang. Eddigi ismereteim alapján azt gondolom, hogy egy római parancsnok a rábízott foglyokat a végsőkig szem előtt tartaná. Viszont néha úgy tűnik, mintha a kutatók elfelejtenék, hogy itt nem csak Pálról beszélünk: a hajón 300 fogoly volt. A most Szent Pál-barlangnak nevezett mélyedésbe ennyi ember nem fér be. Ha a közeli katakombákba zárták őket, akkor pedig nem logikus Pál elkülönítése: ez egy szigorúbb büntetés lenne (=magánzárka). Márpedig előtte csak azt halljuk, hogy a százados igyekszik kímélni. Ha a katakombákba zárt raboktól “kíméletesen” elkülöníti, akkor akár szabadon is engedheti a szigeten: tél idején Málta szigeteit nem lehetett elhagyni akkoriban, a grigal miatt a kikötők használhatatlanok voltak vitorlás hajókkal, a szigeten pedig egyetlen település volt, Melita, a többi részét villák és magángazdaságok borították.
Pál szobra a barlang előterében

Pál szobra a barlang előterében

  • Az għawdexi kihajózás: a Biblia nem említi, hol horgonyzott az alexandriai hajó. Mégis azt gondolom, hogy a Nagy Kikötőben lévő, a föníciaiak által épített kikötő valószínűbb. Ugyan valóban Marsalfornnál volt Għawdex (akkoriban Gaulos) északi kikötője, de Gaulos külön település volt, ahová Publius hatalma elméletileg nem is terjedt ki. A Nagy Kikötő forgalma pedig nem volt annyira kicsi, hogy az extrém hosszú várakozás miatt megérte volna Gaulosra áthajózni a foglyokat.

A helyszínek

  • Il-Gżejjer ta’ San Pawl: Szent-Pál sziget (eredetileg Selmunett). A máltai többes szám arra utal, hogy magas vízállásnál a sziget egy pontját elborítja a tenger, kettéosztva azt. Semmiféle írásos hagyomány nem említi a hajótörés beszámolójában, talán a bibliai földnyelv lehet az. Ma hatalmas Szent Pál-szobor áll a sziget tetején.
  • Għajn Rażul: az Apostol forrása San Pawl il-Baħarnál. Ennek fakasztását is Pálnak tulajdonítják.
  • San Pawl il-Milqi: egy korábbi épületekre települt római villa romja Burmarrad határában. A hagyomány szerint Publius villája, Pál és Publius találkozásának és a csodás gyógyításnak a helyszíne.
  • Szent Pál-barlang: egyszerű mészkőüreg Rabat plébániatemploma alatt. A helyi hagyomány szerint itt tartották láncon Pált.
  • Marsalforn: az għawdexi hagyomány (és csak ez) úgy tudja, hogy Pált a tél elmúltával Marsalforn kikötőjéből vitte tovább az alexandriai gálya, merthogy ez volt “Málta északi kikötője”.
A rabati Szent Pál templom

A rabati Szent Pál templom

Szent Pál ma

Szent Pál ma Málta keresztény életének egyik fontos pontja, az ország egyik védőszentje, és a keresztény turisták számára a sziget egyik vonzereje. Emlékhelyei a leglátogatottabb turistacélok közé tartoznak. San Pawl il Baħar belvárosában van egy Szent Pál Múzeum is. Két ünnepnapja (január 25 – “pálfordulásának” napja és február 10 – a hajótörés napja) számos templom búcsúnapja. Sok templom azonban a búcsúját az ünnepnap körüli rossz idő miatt nyáron tartja.

Szent Pál-társkatedrális, Mdina

Szent Pál-társkatedrális, Mdina

Nevét viselő helyek, templomok

  • San Pawl il-Baħar (St. Paul’s Bay) helyi tanács és település
  • Il-Gżejjer ta’ San Pawl (Szent Pál-sziget)
  • San Pawl il-Milqi
  • San Pawl tat-Tarġa (Naxxar)
  • Szent Pál társkatedrális (Mdina)
  • Szent Pál templom (Rabat)
  • Szent Pál hajótörése templom (Valletta)
  • Szent Pál anglikán katedrális (Valletta)
  • Szent Péter és Pál apostolok (Nadur)
  • Szent Pál templom (Munxar)
  • Szent Pál templom (Ħal Safi)
  • Szent Pál templom (Birkirkara)
  • Szent Pál hajótörése templom (San Pawl il-Baħar)
  • Szent Pál templom (Marsalforn)
Ħal Safi plébániatemploma

Ħal Safi plébániatemploma

Reklámok

És ti mit gondoltok?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s