Zene

A máltaiak nagyon szeretik a zenét, szívesen énekelnek is. Málta zenéje mégis csak most kezdi behozni évszázados-évezredes lemaradását a kontinenstől.

Málta nem büszkélkedhet olyan zenei hagyományokkal, mint a kontinens. Túlságosan elszigetelt volt ahhoz, hogy a nagy zenei irányzatok elérjék, lakóinak nagy része pedig egyszerű ember volt, aki még írni sem tanult meg, nemhogy zenét szerezni. Két dolog létezett: valamiféle népzene illetve az egyházi zene a templomokban. Előbbi továbbélése napjainkban a máltai népzene, az għana és għannejek hagyománya, utóbbié pedig a templomokhoz kötődő kórus illetve a városokhoz kötődő zenei egyesület, az għaqda mużikali vagy band club. Ezek nagyon meghatározzák a kulturális életet, ám minőségben még közel sem nyújtják azt, amit egy európai kórustól vagy zenekartól vár a műértő közönség, Málta saját hangja pedig nem létezik: a népzene gyökeresen arab-szicíliai hangzásvilágot mutat, a klasszikus és könnyűzene pedig szolgaian követi az európai hagyományokat.

Akit érdekelnek a máltai zenei újdonságok, Toni Sant zenész-újságíró évek óta kitűnő podcastot vezet, (Mużika Mod Ieħor ma’ Toni Sant), ahol a legfrissebb megjelenéseket és régi felvételeket mutat be (és néha véleményez), általában hetente 4-5 számot. Érdemes hallgatni!

Népies zene

A hagyományos máltai dal elnevezése għana, énekese az għannej. Ezek több gitárral kísért, négysoros versszakokból álló dalok, amelyek eredetileg a közös időtöltés fő elemei voltak, de a forrásnál közösen mosó asszonyok is ilyeneket énekeltek. A szövegek hétköznapi dolgokról, eseményekről, emberekről szólnak. Az egyszerű, pár akkordos dallamok döntően arab-szicíliai-olasz hatást mutatnak. Fontos megemlíteni, hogy a máltaiak számára az għanán belül nincs jelentősége, hogy ismert-e (esetleg él-e) a zene szerzője vagy sem, emiatt inkább népies zenének nevezem, nem a hagyományos értelemben vett népzenének.

Típusai:

  • Spirtu pront: két énekes összeáll és improvizált szövegeket énekelnek ismert dallamokra. A rímképlet általában A-B-C-B, a sorhossz 8-7-8-7 szótag. Egy-egy blokk akár egy óráig is tarthat, egy előadás pedig több blokkból is állhat, az énekesek számára ez verseny, hogy a szociális és hétköznapi témákban, valamint a máltai nyelvben való jártasságukat megmutathassák: ugyanis amint egy blokk elkezdődött, az énekesek nem hagyhatják abba, új énekes nem szállhat be. A kíséretet három gitár adja, amelyek domináns és diatonikus akkordokkal kísérnek. A versszakok között, amíg a következő għannej felkészül, a prejjem (első gitáros) játszik szólót ismert għana-motívumokból. A prejjem gitárja az ún. il-kitarra malti (máltai gitár), amely egyedül abban különbözik a hagyományos gitártól, hogy kisebb. A kísérő gitárokat gyakrabban lejjebb hangolják (e f# h e’ g#’ c#’) ettől azoknak tömörebb, mélyebb hangja lesz
  • fil-Għoli vagy Bormliża: a dolgozó asszonyok énekét utánzó dalok, a férfi énekesnek szoprán dallamot kell énekelnie fejhang nélkül
  • tal-fatt: eseményekről szóló dalok. Egyetlen għannej énekel mindenki által jól ismert – általában szomorú – eseményekről. A szöveg lehet valamely népi történet, mese vagy legenda is
  • bil-Qasma: a spirtu pront egy változata, ahol a két għannej megosztja a versszakokat: az első két sort egyikük énekli, a másik válaszol rá, majd énekli a következő versszak első két sorát.
  • makjetta: vicces dalok. Fredu Abela “Il-Bamboċċu” különösen ismert volt ezekről a dalairól

Híres szerzők és għannejek voltak: Fredu Abela “Il-Bamboċċu”, Frans Baldacchino “Il-Budaj”, Mikiel Abela “Il-Bambinu”, Fredu Spiteri “l-Everest” és persze még sokan. Híres együttesek az Etnika és a Kantilena.

(Egész għana-est, kicsit hosszú, de ilyen minőségben ezt találtam)

Zenekari és kóruszene

A nálunk klasszikusnak nevezett zene nagyrészt hiányzik Máltáról. A kóruszene hagyományait a templomi kórusok folytatják (bár sokszor egyszerűbb formában), a hangszeres klasszikus zene az úgynevezett għaqda mużikali vagy band club (bár utóbbi máltai elnevezése il-każin tal-banda) keretei között működő zenekarok (többnyire fúvószenekarok) formájában létezik.

A kórusok fő működési területe a templomok, döntő többségük amatőr vegyeskar vagy gyermekkar. Egyetlen férfikarról tudok, a naxxari Cappella Sanctae Catharinae kórusról. Repertoárjukban is főleg vallásos témájú művek dominálnak. A máltai kórusélet fontos pillanata minden évben a Máltai Nemzetközi Kórusverseny (Malta International Choir Competition).

A “zenekari egyesületek” és a hozzájuk tartozó zenekarok angol-olasz hatásra, a marching bandek és a dél-olasz falusi zenekarok mintájára jöttek létre, közülük jó néhány komoly múltra tekint vissza: Ħaż-Żebbuġ egyesülete, eredeti nevén a Banda di San Filippo 1851-ben alakult, a L-Isle Adam Band (Rabat) 1860-ban. Legtöbbjük fúvós és ütős hangszerekből áll, ezek nem annyira zenekari művek, mint inkább indulók, felvonulásra alkalmas zenék előadására alkalmasak.

Málta nemzeti zenekara a Malta Philharmonic Orchestra, amely a legtöbb zenekarral ellentétben profikból (részben külföldiekből) áll, és programja döntően a hagyományos értelemben vett klasszikus zenéből áll. Ezen kívül vannak érdekes kezdeményezéseik, mint a Rockestra (idén már 7. alkalommal koncerteznek rock-számokkal egy jótékonysági alapítvány javára), vagy színházi projektek, pl. Verdi Nabucco-jának bemutatása a Teatru Astra színpadán. Ifjúsági zenekara a Malta Youth Orchestra, amely az utánpótlás bázisa a nemzeti együttes számára.

Leghíresebb énekesei Joseph Calleja, Miriam Gauci és Oreste Kirkop (voltak). Híres karmesterek (voltak) Carmelo Caruana és Brian Schembri, a Nemzeti Szinfonikus Zenekar jelenlegi igazgatója. Leghíresebb zeneszerzői Charles Camilleri, Robert Samut (a nemzeti himnusz szerzője), Carmelo Pace vagy Mark Larski Ellul (ő inkább filmzeneszerző).

Könnyűzene

Málta könnyűzenei élete két pólus, az għanán alapuló “populáris zene” és az angol befolyásra megjelenő jazz között jött létre. A jazz ma már kevésbé a mindennapok része, inkább egy korosztály zenéje. Legjelentősebb – számomra ismert – képviselői Charles ‘City’ Gatt ütőhangszeres, a máltai jazz egyik nagy öregje, Ruth Abela gitáros-énekes, Francesca Galea énekes.

A populáris zene folyamatosan alakult át az għanából, részben külföldi hatásra. A XX. század közepétől egy olaszos stílusú könnyűzene honosodott meg, ez leginkább a mi lakodalmas zenénkhez hasonlítható. Dallamvilága és szerkesztése az għanához hasonló. Ennek neves képviselői az 1970-ben alakult Greenfields együttes vagy Joe Demicoli (egyben rádiós műsorvezető és komikus).

Az 1970-es, 1980-as évektől beszűrődtek Máltára a nagyvilág népszerű stílusai. Ebben szerepet játszhatott a sok emigráns máltai, illetve az, hogy 1971 óta Málta az Eurovíziós Dalfesztivál állandó résztvevője, és Magyarországgal ellentétben itt presztízse van a helyi versenynek és a győztesnek is. A máltai pop és rockzenét ezek tartják “irányban”. Sok híres énekes kötődik az eurovízióhoz: Joe Grech volt az első, aki nemzetközi közönség előtt máltai nyelven énekelt 1971-ben, Renato Micallef, aki Észak-Amerikában és Angliában is turnézott, Mike Spiteri, Chiara Siracusa (aki 22 évesen érte el Málta addigi legjobb helyezését, amikor Birminghamben 3. lett), Ira Losco (aki 2. lett a 2002-es Dalfesztiválon Tallinnban), Morena vagy Fabrizio Faniello.

Idővel újabb stílusok is teret nyertek, a rocktól a hip-hopon át a world musicig. A jelenleg legnépszerűbb előadók: Airport Impressions (rock), Chasing Pandora (pop), Beangrowers (alternative rock), Kurt Calleja (pop),  Winter Moods (rock, ez az együttes tartja a nézőszám-rekordot a máltai előadók között), Umannimali (hip-hop), Kevin Borg (pop, Svédországban él), Hunters Palace (alternative), Spin (industrial metal), Skimmed (indie rock), Karma Skies (csak lányokból álló akusztikus banda), Bletchley Park (indie rock), Cyberia (punk), Footprints (keresztény rock). Dolls for Idols (elektro), Tribali (world music).

Ismerősök

Két zenész ismerősünk Máltán Charlie Busuttil énekes (Muzzle néven zenél különböző felállásban) és Dru Mayer ütőhangszeres, aki leggyakrabban a Tribali együttessel lép fel. Két videó róluk, amit két máltai látogatásunkkor csináltam:

Reklámok

És ti mit gondoltok?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s