Alexander Ball

Ismét egy nem máltai a szigetek életét meghatározó emberek sorában. Ő mégis annyira szívén viselte a szigetlakók sorsát, hogy ma is a legnagyobb szeretettel emlékeznek rá, és ma is köztük vannak a maradványai, bár a sírja el van rejtve a St. Elmo erőd falába és nem látogatható.

Sir Alexander John Ball (Henry William Pickersgill festménye)

Sir Alexander John Ball                 (Henry William Pickersgill festménye)

Sir Alexander John Ball Angliában született 1756-ban, és hamar katonai pályára lépett. 26 évesen már alezredes, 27 évesen kapitány lett. Franciaországban töltött egy évet, hogy a nyelvet megtanulja. Többször szolgált Amerikában, részt vett Brest blokádjában, Korzikánál biztonságba vontatta Nelson admirális hajóját. Ettől kezdve barátok lettek. Együtt üldözték a franciákat, és együtt győzték le őket a nílusi csatában (1798). Itt Ball megsérült, de sikerült felrobbantania a francia flotta zászlóshajóját, a L’Orientet.

Ezután került kapcsolatba Máltával: a megszálló franciák elleni blokád volt a feladata. Ennek ellenére hamar bevonták a szárazföldi ellenállás megszervezésébe is: Għawdexen önálló államszervezetet hozott létre, miután a franciák megadták magukat, Maltán létrehozta a Nemzeti Kongresszust Francesco Caruana vezetésével, és ettől ezdve a San Anton palotában lakott. A franciák Vallettába húzódtak vissza. Miután látszott, hogy az ostrom elhúzódik, Nelson kinevezte a szárazföldi erők parancsnokává is. Nápolyi erősítést kapott, és innentől versenyfutás indult ostromlók és ostromlottak között, ki hal előbb éhen. A siker kapujában, 1800. nyarán azonban új ellenfelet kapott: napokkal azelőtt, hogy a maradék francia sereg és Vaubois tábornok megadta magát, Henry Pigot ezredes váltotta Nelsont a Földközi-tengeren, aki nem ismerte el Ball fennhatóságát a szigeteken, a megadásnál sem engedte jelen lenni. Ball különös helyzetben találta magát: brit katonaként ő volt a britek által visszautasított szicíliai király kormányzója, és a figyelembe sem vett máltaiak vezetője. Következő év elején Gibraltárra helyezték, karrierje véget ért, bárói rangot és életjáradékot kapott. Következő évben mégis visszarendelték Máltára, hogy felügyelje a szigetek visszaadását a Szent János Lovagrendnek. Ám nemsokára azt a parancsot kapta, hogy ne adja át a Máltát. Miniszteri biztos lett a szigeteken, ami azt jelentette, hogy a lerombolt országban neki kellett megindítania az életet. Visszaállította Málta vezető testületét, a Consiglio Popolarét, bevezette a burgonyatermesztést, élelmiszert importált, infrastruktúrát építtetett, miközben a britek lehetőleg hátráltatták. 1807-ben diplomáciai győzelme volt, hogy kinevezték az első máltai származású püspököt. 1809-ben halt meg, halála után legtöbb intézkedését visszavonták, Málta egyszerű gyarmat lett.

Alsó Barakka Kert Vallettában, közepén a Ball-emlékmű

Alsó Barakka Kert Vallettában, közepén a Ball-emlékmű

Sírja ma méltatlan állapotban van, nem látogatható. Emlékét inkább az Alsó Barakka Kertben álló emlékművénél ápolják. Vallettában bástyát, Ħal-Safiban parkot neveztek el róla.

Reklámok

És ti mit gondoltok?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s